Mindenki számára egyértelmű, hogy a bemelegítés fontos része az edzésnek, mégis hajlamosak vagyunk elhanyagolni. Mert később érkeztünk, mint szerettük volna, mert korábban kell végezni, mert most épp szabad a fekvenyomó pad, meg amúgy is elég unalmas. És, ha eddig nem sérültünk le bemelegítés nélkül, akkor most sem fogunk.
Csak éppen arra nem gondolunk, hogy a bemelegítés nem csak az egyszeri, hirtelen behatásra történő sérülésektől óv meg minket, hanem a hosszabb távon kialakuló ártalmaktól, mint pl. az ízületek kopása.
Nyugalmi állapotban…
…a szív ritkábban húzódik össze
…a vérkeringés csökkent mértékű
…az erek viszkozitása nem megfelelő
…a légzés felszínes
…az izmok, ízületek merevek, hidegek, korlátozott mozgás kiterjedésűek, vérellátásuk nem megfelelő
…az idegrendszeri központok és a perifériás idegpályák kevésbé ingerelhetőek.
Ilyen körülmények között egyrészt a szervezet fokozattan ki van téve a sérülés veszélyeinek, másrészt nem tudunk teljes intenzitással teljesíteni. Így a bemelegítésnek nem csak megelőző, de támogató szerepe is van.
A bemelegítés hatásai a különböző szervrendszerekre:
1. Az izomrendszer
Javul az izmok összehúzódási és elernyedési képessége, rugalmassága, ingerelhetősége, nyújthatósága. Enélkül a nyújtási reflex hatására az izom a megnyúlást követően hirtelen összehúzódik, ami az izom sérülését okozhatja,
2. Az ízületi rendszer
Passzív állapotban az ízületek felszíne száraz. Lassú, közepes intenzitású mozgás hatására megindul az ízületi folyadék kiválasztódása, aminek köszönhetően az ízületek gördülékenyen tudnak majd mozogni.
3. A szív és keringési rendszer
A hajszálerek kitágulnak, a szívműködés és a légzés fokozódik, a pulzusszám emelkedik, növekszik az izmok O2 ellátása.
4. Az energiaszolgáltató rendszerek
A keringési rendszer fokozásával az energiaszolgáltatás is beindul, támogatva az izmok hosszú távú munkáját, így később fáradunk el.
5. Az érzékszervek és idegrendszer
Az idegrendszer ingerelhetősége emelkedik, ennek eredményeként a mozgáskoordináció javul,
Minden edzést egy általános bemelegítéssel kezdjünk, először nagyon óvatos nyújtásokkal, hogy „utat engedjünk” az ízületi folyadéknak, hiszen hiába végzel körzéseket, ha száraz az ízület, ugyanúgy súrlódik. Utána jöhetnek a kissé intenzívebb mozgások (körzések, lendítések, hajlítások, döntések).
A bemelegítés második szakasza pedig egy specifikus bemelegítő mozgásról szóljon, ami segít a szervezetnek visszaemlékezni a már megtanult mozgássorra. Ez segíti a koordinációt, egyensúlyt, a gyakorlat szabályos végrehajtását. Egy egyszerű példa: a fekvenyomást ne a munkasúllyal kezdjük, először nyomjunk párat az üres rúdba.
